Baba Vanga a vak jósnő

Amikor koraszülöttként 1911. január 31-én a macedóniai Strumicában világra jött, életben maradási esélyei olyan kicsinyek voltak, hogy nem siettek a névadással. Azután minden várakozás ellenére mégis felerősödött. Tizenegy éves korában homokviharba került, amely házuktól 100 méterre repítette, s elveszítette látását. A vak lány látnoki képességei 16 éves korában bontakoztak ki. Eleinte csak a helyieknek jövendölt, de a beigazolódott jóslatai lassan egész Kelet-Európában híressé tették. Kultusza egyre nőt, s a kommunizmus idején a materialista ideológia ellenére a bolgár állam hivatalos jósnőjévé nyilvánították, munkájáért állami fizetést kapott. A jóslásért az államnak kellett fizetni. Bolgároknak 10 levába (1600 forint) került a jóslás, míg a külföldieknek 50 dollárt kóstált, s a listán fél évig is kellett várakozni. Becslések szerint Vanga több mint 100 millió dollárt keresett Todor Zsivkov rezsimjének, élete során közel egymillió ember kereste meg.

Hivatalos kutatások szerint jövendöléseinek 84 százaléka beigazolódott, a maradék a nem értelmezhető kategóriába tartozott. Próféciáit Nostradamushoz hasonlóan csak utólag, az események bekövetkezése után lehetett értelmezni.