Néphitek, népszokások
-
Néphitek a boszorkányokról
A néphit szerint különösen veszélyesek a boszorkányok ünnepeken, elsősorban az újév napján, de a vidéki emberek számára a hétköznapokon is. Hétfőn és szombaton nem tudnak megbabonázni senkit sem, csak kedden és pénteken képesek ártani. Emiatt például pénteken nem kezdenek munkába a juhászok, nem herélnek sem birkát, sem lovat. Hogy megtévesszék a boszorkányokat távoltartásukra és elűzésükre sokféle praktikát találtak ki: a menyasszony, hogy sikeres legyen násza, kenyeret, sót, fokhagymát varr szoknyája korcába. A gyerekágyas asszony, nehogy kicseréljék csecsemőjét férje csizmájában fekszik az ágyba, vagy apja ingével béleli ki a kicsi bölcsőjét. Hatásos a vánkos alá tett fokhagyma és az is, ha a látogatók háromszor ráköpnek az újszülöttre. A boszorkányok rontása ellen…
-
Luca napi jövendölés pogácsából
A Luca pogácsa például azért volt más, mert szintén jósoltak vele, ehhez pedig madártollak és cetlire felrótt nevek is kellettek. Megjelölték a pogácsákat, beletűzték a tollakat, akié először pörkölődött meg, azt a következő évben valamilyen nagy szomorúság vagy veszteség érte. De cédulákat is el lehet rejteni a tésztában: egyes helyeken a lányok a szóba jöhető jövendőbelik nevét, míg máshol a hétköznapi élethez kapcsolódó jóslatokat írták rájuk. Ugyanígy jártak el a gombócokkal is, de sütő helyett forró vízbe került 12 gombóc, aprócska papíron 12 férfi nevével a belsejében, amelyik a leghamarabb feljött, úgy vélték, hogy abban található a jövendőbeli neve. A pogácsát készíthetjük olyanra, amilyenhez éppen kedvünk támad. Lehet sima sajtos,…
-
Luca nap – az év legsötétebb napja
Kevés olyan napunk van, amelyhez annyi babona, népszokás fűződne, mint Luca napjához, azaz december 13-ához. Noha a Luca napi szokások – mint például a búzacsíráztatás, a hagymahéjból való jóslás, a székfaragás – eltűnőben vannak, a naphoz szorosan hozzátartozó pogácsát azért csak süssük meg. Nem boszorkányság, és ezzel garantáltan nem ártunk senkinek. Sőt. Amikor még az évszakok ritmusának megfelelően, ráérősebben éltek az emberek, a karácsonyi vagy téli ünnepkör már Katalin napjával (november 24.) kezdetét vette, és tartott egészen Vízkeresztig, azaz január 6-áig. Ez az időszak pedig tele volt különféle közösségi eseményekkel, népi szokásokkal. A jeles napokhoz pedig számos hiedelem fűződött. December 13-át a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb és így…
