Péntek 13

A templomos lovagrend egy 1118-ban a keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szentföldön alakult. Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli. Krisztus szegény lovagjainak: Pauperes Commilitorum Christi nevezték magukat, ezzel is utalva kezdeti szegénységükre és elhivatottságukra.

Hansúlyozottan kezdeti szegénységükre, mert a továbbiakban mérhetetlenül meggazdagodtak. A gazdagságukat ügyesen szerezték. Az adományokon kívül még pénzügyi tranzakciókkal is növelték. A zarándokok betették a pénzüket az egyik templomos lovagrendnél mondjuk Franciaországban, majd erről kaptak egy elismervényt, amit csak ők válthattak be, – így megakadályozva azt, hogy útközben kirabolják őket – majd a Szentföldön átvehették a pénzüket egy másik templomos rendnél. A „bankköltséget” természetesen levonták az összegből. Sokan meg sem érkeztek, mert útközben érte őket a halál.

Olyan mértékben meggazdagodtak, hogy királyoknak – többek között IV. Szép Fülöp francia királynak is – hitelt adtak, így kisegítve őt az államcsődből. Igen ám, de Szép Fülöpnek esze ágába sem volt ezt a pénzt visszaadni a templomosoknak. Gondolt egy nagyot és merészet – ha lúd legyen kövér – és 1307. október 13-án pénteken egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása miatt. A templomos birtokok java része a francia király és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került, párizsi központjukat lerombolták.

A péntek 13 a legelfogadottabb állítás szerint ettől a naptól kezdve soha nem ígér jót annak, aki hisz ennek a napnak a rossz ómenjében.

Kép: IV. Szép Fülöp